Hogyan lesz egyéni vállalkozóból egyszemélyes Kft.?
Az egyéni vállalkozók 2019. júniusától térhetnek át társasági formára olya módon, hogy létrehoznak egyszemélyes Kft-t. A tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozó egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, amely az egyéni vállalkozó jogutódjának minősül, és amivel az egyéni vállalkozói tevékenysége megszűnik. Mivel itt átalakulás és nem megszűnés történik, számos kötelezettség merül fel az átalakulás során, ezeket vesszük sorra díjmentes videó tananyagunkban.
Hogyan lesz egyéni vállalkozóból egyszemélyes Kft.?
A tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozó egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, amely az egyéni vállalkozó jogutódjának minősül, és amivel az egyéni vállalkozói tevékenysége megszűnik.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4a) előírása szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitó mérleget kell készítenie.
A (4) bekezdés előírásai szerint a „A nyitó mérlegbe
- az eszközöket piaci értéken,
- a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő,
- a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben,
- a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni.”
Milyen kérdések merülnek fel
1./ A tárgyi eszközöket és vásárolt készleteket piaci értéken kell szerepeltetni a nyitó mérlegben, amit az ev. állapít meg?
2./ A vevőköveteléseket bruttó értéken kell szerepeltetni a nyitó mérlegben?
3./ A nyitott vevőkövetelések még be nem vallott áfáját a záró időszaki áfa bevallásban kell szerepeltetni, a nettó értéket pedig a záró szja bevallásban bevételként kell elszámolni, akkor is ha van közte akár 5 évre kiható garanciális visszatartás miatti követelés is?
4./ Ha az ev. a bankszámlán, illetve a pénztárban szereplő összeget egy részét nem kívánja az alapító vagyon részeként szerepeltetni, akkor azt a vagyonleltárban kell szerepeltetni és jelölni kell ezen tényt, illetve a társaság bankszámlájára csak ezt az összeget kell átutalni?
5./ A nyitó mérleg-tervezettben a hitelek, kölcsönök, zártvégű lízingkötelezettségeket hogyan kell szerepeltetni?
6./A kifizetett munkabér, adó és járulék összegét az ev. elszámolhatja a záró szja bevallásában költségként? A nyitó mérleg-tervezettben a munkabér, adó és járulék kötelezettségeket hogyan kell szerepeltetni?
7./Ha a telket nem kívánja az ev. az alapítói vagyoni hozzájárulásként szerepeltetni, akkor a rajta levő épületek után hogyan kell az illetéket megfizetni?
8./Milyen nyomtatványon kell a NAV-nak bejelenteni az átalakítást – és mit kell hozzá csatolni – amit az továbbit a Cégbíróságra?
9./A nyitó mérleg-tervezet és a végleges vagyon mérleg közötti eltérést hol kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a Cégbíróság a jegyzett tőke összegét a végleges vagyonmérleg összeállításakor már megállapította?
10./A kft. az alakulás időpontját az ev. meghatározhatja és ezt az alapító okiratban szerepeltetni kell?
a számviteli törvény előírása szerint is a nyitó mérleg mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól
Ha az egyéni vállalkozói jogviszony egyszemélyes kft. alapítására tekintettel szűnik meg, az egyéni vállalkozói minőségben szerzett vagyontárgyak – az alapító eltérő rendelkezése hiányában – a kft.-t illetik meg, valamint a kft. válik a természetes személynek az egyéni vállalkozói minőségében kötött szerződéseiből eredő jogok jogosultjává.
Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó a teljes vagyonával felel vállalt kötelezettségeiért, kft. alapítása esetén az adott követelés elévülési idején belül az alapító egyéni vállalkozó és a korlátolt felelősségű társaság korlátlanul és egyetemlegesen felel. Ez egy speciális felelősségi szabály.
Adóhatással nem jár az átalakulás, feltéve, ha minden eszköz változatlanul átmegy a kft.-be vagyoni hozzájárulásként. Ha az egyéni vállalkozó eszközei egy részét előzetesen kiveszi a vállalkozásból, akkor az még a vagyonkivonás szabályai szerint adózik.
Ezen átalakulást nem terheli általános forgalmi adó, és ez az Áfa törvény értelmében a jogutódlással történő megszűnés egyik esetét képezi. Áfa Tv. 17.§
Illeték:
új kft. alapításhoz nem kapcsolódik vagyonszerzési illetékmentesség, az Itv. 17/B.§ szerinti kedvezmény nem alkalmazható erre az esetre, illetve a kedvezményezett átalakulás, eszközátruházás szabályai sem. Míg ez az egyéni cég kft-vé történő átalakulásánál megmaradt az illetékmentesség. (Itv. 26.§/1/ v./) Ez lényeges lehet, ha például ingatlan vagy gépjármű tulajdonjoga is átszállna a jogutódlás keretében.
Áfa:
Az általános forgalmi adó tekintetében azonban jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság – egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítására tekintettel történő – megszűnését, valamint egyéni cégnek az Evectv. szerinti átalakulását a jogutódlással érintett vagyonelemek tekintetében. Tehát az egyéni vállalkozás az új kft alapításával történő megszűnésére a jogutódlással érintett vagyon tekintetében az áfa mentesség biztosított, az áfa törvény 17-18.§-ban írt feltételekkel.
Kft. alapítási költségek
- A korlátolt felelősségű társaság bejegyzésére irányuló cégeljárás illetékmentes. (Itv. 45.§/1a/).
- Egyszerűsített cégeljárásban a korlátolt felelősségű társaság esetében a cég bejegyzésének közzététele ingyenes. Nem egyszerűsített cégeljárásban 5.000,-Ft a közzétételi költségtérítés. (22/2006. (V. 18.) IM rendelet 5.§/1/, /3/).
- Kamarai regisztráció egyéni vállalkozók és kft-k részére is kötelező, 5.000,-Ft/év.
- Ügyvédi díj (egyéni összeg)
Az egyszemélyes Kft. létrehozása a KATA-s egyéni vállalkozókra is vonatkozik:
- Az ő esetükben a létrejött Kft. először a társasági adó törvény hatálya alá kerül, majd ezt követően, döntése alapján átjelentkezhet akár a KIVA hatálya alá is. ( az újonnan létrejött Kft. automatikusan elveszíti a KATA adóalanyiságát).
- A KATA-s EV megszűnésekor figyelni kell a bevételi értékhatárra is, amit ebben az esetben az átalakulás napjára időarányosan kell megállapítani, mindemellett úgy kell számolni a már kiszámlázott, de még be nem folyt bevétellel, mintha az a KATA időszaka alatt be is folyt volna.
a nyitómérleg összeállítása megegyezik a bevételi nyilvántartásból a számviteli törvény hatálya alá visszakerülő vállalkozások nyitómérleg összeállítási szabályaival
Kérem a teljes képzési anyagot az Áttérés egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre témakörében!
