Öröklési jogesetek a magyar Ptk-ban
Ingyenes tanulmány
Öröklési jogesetek a magyar Ptk-ban
Az örökhagyónak halálakor fennálló kölcsönszerződése van. Mi lesz a szerződés sorsa, a bank kivel szemben, milyen igényt érvényesíthet?
Az örökhagyónak a bank még életében felmondja a szerződést. Halála után a bank kivel szemben, milyen igényt érvényesíthet?
2) A felperes az örökhagyó halálát követő 6 év után indít pert a végrendelet érvénytelenségének megállapítására. Az alperes arra hivatkozik, hogy a követelés elévült. Hogy döntene?
3) A felperes az örökhagyó halálát követő 6 év után kéri kiadni az őt megillető kötelesrészt. Az alperes arra hivatkozik, hogy a követelés elévült. Hogy döntene?
4) A felperesnek az örökhagyó pénzzel tartozott. A felperes bejelenti a hagyatéki eljárásba a követelését, de az örökös nem ismeri el. A közjegyző ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot, mert az örökösök között az öröklés rendjével kapcsolatos vita van és a hitelezőt is perre utasítja. A végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül pert indítanak, ami 4 év múlva fejeződik be jogerős ítélettel. A felperes további fél év múlva indít pert hagyatéki hitelezői igényének érvényesítésére.
Az alperes arra hivatkozik, hogy az örökhagyó halála óta már több mint 5 év eltelt, a követelés elévült.
Hogy döntene?
5) A hagyatékban egy ingatlan van, erről rendelkezett az örökhagyó végrendeletében. A törvényes örökös támadja a végrendeletet.
Hogyan szól a kereseti petitum, ha:
a) a közjegyző ideiglenes hatállyal adta át a hagyatékot;
b) teljes hatállyal adta át a hagyatékot.
6) Az örökhagyó 2011. január 10-én írásbeli magánvégrendelettel rendelkezett az ingatlanáról, 2014. február 20-án a tulajdonában álló festményekről és ékszerekről, az egyes végrendeletekben más más személyt megjelölve örökösnek. 2015. március 10-én elhunyt. A második végrendelet szerinti örökös kéri az egész hagyaték átadását. Hogy dönt?
7) A hagyatékban több a teher, mint a pozitív vagyon. A törvényes örökös úgy nyilatkozik a közjegyző előtt, hogy ő még az örökhagyó életében megbeszélte az örökhagyóval, hogy nem akar örökölni, lemond az öröklésről.
Mit tesz a közjegyző?
Mit tehet az örökös, ha nem akar örökölni?
8) Három törvényes örökös van és egy tőlük különálló végrendeleti örökös. Az egyik törvényes örökös megtámadja a végrendeletet, megnyeri a pert.
Ki hogyan örököl?
Hogy szól az ítélet rendelkező része (és a kereseti petitum)?
9) Szerény néninek egyetlen unokahúga van, aki nagyon messze lakik, nem tud róla gondoskodni. Klárika egyedülálló középkorú hölgy, sokat segít neki, ápolja, gondozza. Szerény néni kórházba kerül, Klárika viszi be, mert fullad, alig kap levegőt. Klárikának van egy orvosírnok ismerőse a kórházban, aki éppen bent van. Klárika lediktál neki egy végrendeletet, mely szerint Szerény néni Klárika lányára hagyja teljes vagyonát. Felviszi a kórterembe, Szerény néni elolvassa, nagyon elégedett vele és aláírja. Még aznap délután meghal.
Az unokahúg támadja a végrendeletet.
Milyen címen támad vajon az unokahúg? Hogyan döntene?
10) Bálint bácsi kórházban van és úgy érzi közeleg a vég. Ügyvédet hívat és elmondja neki hogy szeretne végrendelkezni. Megkéri, hogy szerkessze meg hivatalos formában a végrendeletét. Kéri, hogy írja bele azt is, hogy mivel kisegíti őt szorult helyzetében, az ügyvédre is hagy százezer forintot. Az ügyvéd jegyzeteket készít, majd elmegy, megírja a végrendeletet a kért tartalommal, visszaviszi, Bálint bácsi aláírja két tanú együttes jelenlétében.
A törvényes örökös támadja a végrendelet ügyvédre vonatkozó részét. Hogy döntene?
Mi a helyzet, ha az egyik tanú az ügyvéd?
11) A felperes támadja a végrendeletet, mert szerinte annak aláírásakor az örökhagyó teljesen cselekvőképtelen állapotban volt. A tanú meghallgatások során kiderül, hogy az örökhagyó aláírt egy gépelt végrendeletet, amit a végrendeleti örökös átvitt a szomszéd házaspárhoz „letanúzni”. A felperes fenntartja az eredeti kereseti jogcímet és kizárólag azt.
Mit kellene tennie a felperesi ügyvédnek az új Pp szabályai szerint? Mit tesz a bíróság az új Pp szabályai szerint?
12) Okos bácsi 3 lapból álló végrendeletet alkot. A felperes azzal támadja a végrendeletet, hogy ugyan folyamatos sorszámozással vannak ellátva az oldalak, de az első oldalon nem szerepel az 1-es.
Hogyan döntene?
13) Sziszi néninek combnyaktörése van, műtétre vár a kórházban, ahol egyébként dolgozik a laborban. A műtéti előkészítőben fekszik. Tudja, hogy autoimmun betegségben és magas vérnyomásban szenved. Egészségügyi dolgozó, tisztában van a műtéti kockázattal. Két laboráns kolléganője előtt szóban úgy nyilatkozik, hogy ha a műtét miatt történne vele valami, mindenét az „exére” hagyja.
A műtét után néhány órával meghal.
A közjegyző a törvényes örökösnek adja át ideiglenes hatállyal a hagyatékot. A végrendeleti örökös, az „ex” keresetében a szóbeli végrendelet érvényességének megállapítását kéri.
Milyen bizonyítást ajánlana fel?
14) A hagyatéki eljárásban a törvényes örökös úgy nyilatkozik, hogy elismeri érvényesnek a végrendeletet, nem kifogásolja, hogy az alapján adja át a hagyatékot a közjegyző. Két év múlva kezébe kerül egy okirat, ami alapján úgy ítéli meg, hogy a végrendeleten nem a végrendelkező aláírása van, ezért pert indít, kéri a végrendelet érvénytelenségének megállapítását.
Hogyan fogalmazza meg a kereseti petitumot, milyen bizonyítást ajánl fel?
15) A felperes a végrendelet érvénytelenségére hivatkozik a 2019. április 10-én előterjesztett keresetében. Hogyan dönt, ha az örökhagyó:
a) 2010. július 10-én hunyt el,
b) 2014. március 31-én hunyt el?
16) A Jólmenő házaspár még 2002-ben vett egy ingatlant, közösen spórolt pénzükből. Adózási megfontolásokból azonban csak a férj kerül bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba tulajdonosként. A férj meghal. A hagyatéki eljárásban a feleség házastársi vagyonközösségi igényt érvényesít.
Hogyan jár el a közjegyző, ha:
a) a törvényes örökösök elismerik az igényt,
b) a törvényes örökösök nem ismerik el az igényt?
17) Az összes törvényes örökös visszautasítja a hagyatékot, az állam örököl. A felperes hagyatéki hitelezői igényt érvényesít, az örökhagyó 5 millió kölcsönnel tartozott neki.
Alperes az alábbiakra hivatkozik:
– nincs a hagyatékban pénz, ezért a cum viribus felelősség alapján nem kötelezhető pénz fizetésére,
– nem szerezte meg az ingatlanhagyatékot, mert a közjegyző csak ideiglenes hatállyal adta át azt, nincs bejegyezve a tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásba, nem is vehette e miatt még birtokba az ingatlant (így el sem tudja adni és nem tud fizetni a felperesnek),
– a kölcsönt az okirati bizonyítékok alapján az örökhagyó és a felesége együtt vették fel a felperestől, legalább a felével a túlélő házastárs tartozik és nem az állam, mint törvényes örökös.
Mit nyilatkozna felperesként ezekre a kifogásokra?
Kérem a teljes előadást a hagyatéki eljárás és öröklési jog kérdései, gyakorlata témakörben!
2014-ben az új Ptk-val egy hagyományosan stabil, addig állandónak gondolt jogterület, az öröklési jog is változott. Az eltelt években már kialakult az új szabályok gyakorlata is, érdemes ezt áttekinteni. Nemcsak száraz jogszabályokat ismertetünk, hanem bírósági jogeseteket mutatunk be és oldunk meg.
2018-ban változtak a hagyatéki eljárás szabályai is, a jogalkalmazóknak ebbe is rövid betekintést adunk. Az új Pp tükrében áttekintjük a keresetlevelek előterjesztésének buktatóit. Táguló világunkban egyre többen költöznek külföldre, szereznek ott – akár több országban is – vagyont és élnek nálunk is külföldiek, örökíthető vagyonnal.
Hogyan alakulnak a határon átnyúló öröklési viszonyok, milyen jogszabályokhoz kell nyúlnunk, hogy ebben eligazodjunk. Jogesetek konkrét felvázolásán, megoldásán keresztül szeretnénk ezt a jogterületet is közelebb hozni a jogalkalmazók számára.
