A CSOPTA választásának feltételei
INGYENES VIDEÓ TANULMÁNY
Komoly kihívást jelent a vállalatcsoportoknak az adóoptimalizációs lehetőségek feltárása. Az adótervezés területén – a cégcsoportokat illetően – újabb kihívás, újabb lehetőség jelent meg. Ingyenes tanulmányunkban a csoportos társasági adóalanyiság (CSOPTA) választásának feltételeit mutatjuk be, segítve a mérlegelést abban, hogy érdemes-e elindulni ilyen irányba vagy sem.
A csoportos társasági adóalanyiság választásának feltételei:
- cégforma
- megkövetelt szavazati arányok
- a közvetlen és a közvetett befolyás megállapítása példákon keresztül.
- számviteli követelmények
- a könyvvezetés pénzneme (évközi változás)
- a pénzforgalmi számla
Art. 114/A-114/F, 201. § (4),246/A § (4a), 260. § f), 268. § (1) 15a.pont]
A csoportos társasági adóalanyiság – vállalkozási forma
• A csoportos társasági adóalanyiság tagja (csoporttag)
• a gazdasági társaság,
• az egyesülés,
• az európai részvénytársaság (2004. évi XLV. tv.),
• a szövetkezet (2006. évi X. törvény),
• az európai szövetkezet (2006. évi LXIX. törvény),
• az egyéni cég (2009. évi CXV. törvény),
• az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és
• belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó lehet
Telephely
- Ha a két érintett ország között hatályban van kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény, akkor a telephely meghatározására az egyezményben foglaltakat kell alkalmazni.
- A külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet – ez utóbbi esetben tehát viszonylag egyszerű a képlet, itt nincs mérlegelendő kérdés.
- A telephely olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen
- az üzletvezetés helyét,
- a belföldi székhellyel létesített képviseletet, az irodát,
- a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a bányát,
- a kőolaj- vagy földgázkutat, vagy a természeti erőforrás feltárására, kiaknázására szolgáló más létesítményt.
- Az építkezés vagy az összeszerelő tevékenység helye abban az esetben lehet telephely, ha az építkezés időtartama (folyamatosan vagy megszakításokkal) összesen legalább három hónapig tart, melyet építkezési területenként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy azok több önálló szerződésen alapulnak, vagy különböző személyek adták a megrendeléseket.
A külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni
- belföldön lévő természeti erőforrás közvetlen hasznosítása esetén
- ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása, továbbá ingatlan értékesítése esetén
- azon tevékenységek esetében, amelyeket más személy a külföldi személy nevében vállal, ha a külföldi személy nevében szerződést köthet belföldön – és e jogával rendszeresen él -, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelyből rendszeresen szállít a külföldi személy nevében.
Az előírt szavazati arányok
Többségi befolyás – szavazati jog
- olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik
Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (Ptk. 8:2. §)
Meghatározó befolyás – szavazati jog
- A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és
- jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy
- a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján
- a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a
- befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek
Többségi befolyás – szavazati jog
- Egyik félnek a másikban legalább 75 %-os szavazati joga van
- az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, azzal, hogy a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik.
Többségi befolyás
- A többségi befolyás kapcsán a 2019. január 1-jétől szabályozás is a Ptk. rendelkezéseire utalt, amely alapján levezethető volt, hogy Ptk. szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett szavazati jogát egybe kell számítani. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében e rendelkezést 2019. július 24-étől kifejezetten deklarálja a Tao. tv. 2/A. § (6) bekezdése.
Több CSOPTA is lehet
A törvény nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy cégcsoporton belül két csoportos társasági adóalanyiság kerüljön létrehozásra, ugyanakkor azt kimondja, hogy egy társaság egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalany tagja lehet.
Nézzünk néhány esetet Minden esetnél feltételezzük, hogy a tulajdoni arányok megegyeznek a szavazati arányokkal.
FONTOS:
- Ha „A” cégben és/vagy „B” cégben „X” magánszemély, vagy külföldi szervezet (mint más személy) rendelkezik többségi befolyással, úgy „A” és/vagy „B” cég nem választhat csoportos adóalanyiságot (magánszemély, külföldi szervezet potenciális csoporttagként nem szerepel a 2/A. § (2) bekezdésének felsorolásában).Tao. tv. 2/A. §
A 75%
- Csoportos adóalanyiság tagjai olyan társaságiadó-alanyok lehetnek, amelyek között legalább 75 százalékos mértékű szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn.
- Nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett szavazati jog is lehetőséget adhat arra, hogy az érintett adózók ugyanannak a csoportos adóalanyiságnak legyenek a tagjai, de csak akkor, ha a közvetett szavazati jog alapjául szolgáló közvetlen szavazati jogok elérik vagy meghaladják a 75 százalékos arányt.
- A szavazati jogon alapuló befolyás gyakorlásánál figyelembe lehet venni a külön megállapodás alapján gyakorolt szavazati jogot is.
- A Polgári Törvénykönyv szabályaiból következik, hogy a szavazati arány kiszámításánál a közeli hozzátartozók (például, a házastársak, valamint a szülő és gyermeke) közvetlen és közvetlen szavazati jogát egybe kell számítani.
2019.07.24. Tao. tv. 2/A. § (3), (6)
- Kiegészült a szabályozás azzal [2/A. § (6)] – ami nem jelent változást –, hogy e rendelkezés alkalmazásában a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett szavazati jogát egybe kell számítani.
- Például: ha egy cégben közeli hozzátartozók együtt rendelkeznek legalább 75%-os (anya 45% és lánya 25%) szavazati joggal, akkor a cég lehet csoporttag.
A törvényi indokolás szerint azonban az egybeszámítási szabály jelenti azt is – és ez már változás –, ha például az egyik közeli hozzátartozó (anya) az egyik cégben, a másik (gyermeke) pedig a másik cégben rendelkezik szavazati joggal, azokat össze kell adni, s ha együtt elérik a 75%-ot, akkor a két cég lehet csoporttag.
Kérem a teljes képzési anyagot a Csoportos társasági adóalanyiság a gyakorlatban témakörben!
