Munkavállalók kiküldetéséhez kapcsolódó adózási kérdések
Díjmentes videó tanulmányunkban bemutatjuk a munkavállalók kiküldetéséhez kapcsolódó adózási kérdéseket, kezdve a kettős adóztatás elkerülésének szabályaitól, az OECD modellezményen át a munkáltatók adózással kapcsolatos kötelezettségeinek ismertetéséig.
Munkavállalók kiküldetéséhez kapcsolódó adózási kérdések
Kettős adóztatás elkerülése
- Van-e kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye Magyarországnak?
(A konkrét esetben az adófizetési kötelezettség megállapításához minden esetben az érintett államok közötti egyezmény alkalmazása szükséges. A továbbiakban az OECD Modellegyezmény szabályai kerülnek ismertetésre.)
Amennyiben egy magyar adóügyi illetőségű munkavállaló olyan államból részesül jövedelemben, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye (a továbbiakban: nem egyezményes állam), akkor a jövedelem adóztatására mindkét állam jogosult.
Amennyiben a nem egyezményes államban található forrásból származó, összevont adóalapba tartozó jövedelemből a külföldi államban is vonnak személyi jövedelemadót (és ez a magánszemély részére nem jár vissza), akkor a Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadó összegét csökkenti a külföldön megfizetett adó 90%-a, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével (15%-kal) megállapított adó.
Példa: ha egy munkavállalónak 5 000 000 Ft jövedelme származik egy olyan országból, ahol a személyi jövedelemadó szintén 15% százalék, úgy a külföldön megfizetett adó (750 000 Ft) 90%-a, azaz 675 000 Ft csökkenti a hazánkban fizetendő adót, amely így 75 000 Ft lesz.
Az EU országokkal minden esetben van egyezménye Magyarországnak! (NAV honlap)
OECD Modellegyezmény
A jövedelmek adóztatása során a főszabály az illetőség szerinti adózás. Ez alól kivétel, hogy a bér és bér jellegű – nem önálló tevékenységből származó – jövedelem abban az országban adóztatható, amelyben az adott személy a munkát végzi.
Kivétel (183 napos szabály):
A jövedelem az adott személy illetősége szerinti országban adózik, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
- az adott személy 183 napnál kevesebbet tölt a „másik” államban, és
- „másik” államban nem belföldi illetőségű fizeti a díjazását, és
- a díjazást nem a munkáltatónak a „másik” államban levő telephelye, állandó bázisa fizeti.
Például, ha egy magyar társaság egy megrendelését oly módon teljesíti, hogy egy magyar illetőségű munkavállalóját küldi ki a feladat ellátására Németországba, akkor a jövedelem adóztatásának joga az alábbi feltételekkel maradhat Magyarországon:
– a kiküldetés hossza ne haladja meg a 183 napot, és
– a kiküldött bérét nem a külföldi megrendelő, hanem a magyar cég fizeti, és
– a magyar cég esetleges német telephelye nem számolja el ezt a bért a költségei között.
Ha a feltételek bármelyike nem teljesül, akkor a jövedelem adóztatásának joga a német államot illeti meg.
A „gazdasági munkáltató” személyének meghatározása:
- Integrációs teszt: a munkavállaló tevékenysége szervesen integrálódik-e annak a vállalkozásnak a tevékenységébe, amelynél a munkát végzi
- Amennyiben az integrációs teszt alapján a formális és a gazdasági értelemben vett munkáltató személye elkülönül, az alábbi szempontok figyelembevételével kell meghatározni a gazdasági munkáltató személyét:
- ki jogosult utasítani a munkavállalót a munkavégzés módjára vonatkozóan,
- ki jogosult ellenőrizni és köteles viselni a felelősséget a munkavégzés helyéért,
- a munkavállaló juttatását közvetlenül áthárítja-e a formális jog szerinti munkáltató arra a társaságra, amelynél a tevékenységet kifejti a munkavállaló,
- ki bocsátja a munkavégzéshez szükséges eszközöket és az anyagokat a munkavállaló rendelkezésére,
- ki határozhatja meg a munkát végző munkavállalók számát és képzettségét,
- ki jogosult a munkát végző munkavállaló kiválasztására és az azzal a munkavállalóval, e célból kötött szerződés felmondására,
- ki jogosult munkajogi szankciók alkalmazására a munkavállalóval szemben,
- ki határozza meg a szabadságolás és a munkavégzés rendjét.
Abban az esetben, ha a gazdasági munkáltató személye eltér munkaszerződést kötő munkáltatótól úgy a 183 napos szabály nem alkalmazható, és a munkabér az első naptól kezdődően a munkavégzés helye szerinti államban adóztatható.
A külföldi tartózkodás hossza:
- fizikai jelenlét napjai alapján kell meghatározni (kivéve megszakítás nélküli átutazás),
- több külföldi tartózkodás tartamát pedig össze kell adni.
A jövedelem megszerzésének helye szerinti adóztatás alapján elképzelhető, hogy a jövedelem meghatározott hányada az egyik, meghatározott hányada a másik államban válik adóztathatóvá.
Nem egybefüggő, rövid tartamú kiküldetések / ingázás: A jövedelem olyan aránya válik adókötelessé az adott államban, amelyet az adott államban munkában töltött napok és az összes munkában töltött nap aránya meghatároz.
Kivételek:
- a nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajók és repülők, illetve egyes egyezmények szerint a nemzetközi forgalomban üzemeltett teherautók és buszok személyzetének jövedelme a járművet üzemeltető társaság illetősége szerinti államban adóztatható, függetlenül a munkavégzés helyétől.
- a felügyelő bizottsági és igazgatótanácsi térítés a vállalkozás illetősége szerinti országban adózik;
- a művészek, sportolók ott adóznak, ahol a tevékenységüket végzik (fellépnek), akkor is, ha vállalkozás keretében végzik tevékenységüket;
- a nyugdíjasok illetőségük szerinti államban adóztathatók, kivéve a közszolgálati nyugdíjat;
- a közszolgáltat után kapott díj, nyugdíj ott adózik, ahonnan a magánszemély kapja, kivéve, ha a szolgálatot a másik (az illetőség szerinti) államban végezte és a másik állam állampolgára, nem kizárólag a szolgálat miatt lett belföldi illetőségű;
- a tanulók, gyakornokok ellátásukra, illetve tanulmányi és képzési célra kapott jövedelme, ha az adott államban kizárólag tanulmányi, képzési célból tartózkodnak, nem adóztatható, ha a kifizetésük ezen államon kívüli forrásból származik.
Munkáltatói kötelezettségek
- Alapvetően a kiküldetés helye szerinti állam adózási szabályait kell betartani.
- Javasolt a külföldi ország jogszabályait ismerő könyvelő / bérszámfejtő és adótanácsadó bevonása legalább a folyamat kezdetén.
- A munkavállaló külföldi adóbevallásának elkészítése ugyan főszabály szerint a munkavállaló feladata, de a gyakorlatban ezt a munkavállalók ezt a kötelezettségüket önállóan nem, vagy nem feltétlenül tudják teljesíteni.
- Külföldön adózó jövedelmet a magyar adóbevallásban, tájékoztató adatként fel kell tüntetni!
Kérem a teljes Aktuális HR és munkajogi kérdések kurzust!
Munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt embert próbáló időket élünk, ahol a reziliencia (a rugalmas alkalmazkodás) alapkövetelmény lett. A 2020-as év megtanította HR-el és munkajoggal foglalkozó szakembereknek is, hogy a következő évtizedekben sokkal alaposabban, előre fel kell készülni váratlan helyzetek megfelelő kezelésére. Különösen amikor rendkívül érzékeny humán kérdésekről van szó.
Aktuális HR és munkajogi kérdéseket feldolgozó kurzusunk munkajogász kollégákkal segítenek eligazodni a rugalmas munkaidő és kötetlen munkarend zavaros szabályai között. Segítünk felkészülni a munkajogi szempontból is szabályos „home office”-ra és távmunkára és gyakorlati támpontokat adunk a munkáltatóknak arról, hogy mit tehetnek bármilyen fertőzés vagy annak gyanúja esetén.
A kurzus gyakorlati segítséget nyújt a munkaidő-beosztás, munkarend, munkaidőkeret komplex kérdéseiben, a nyilvántartásra vonatkozó hatósági elvárások, valamint a rendkívüli munkaidő és annak díjazási kérdéseiben.
Kitérünk a harmadik országbeliek Magyarországon történő foglalkoztatásának kérdéseire is, az engedélyköteles foglalkoztatás szabályaira, annak eljárására, a munkáltatói kötelezettségekre, valamint a speciális munkajogi szabályokra.
A sajátos veszélyhelyzeti szabályok mellett feldolgozzuk a munkavállalók ellenőrzésével összefüggő speciális feladatokat, bemutatjuk a lehetséges foglalkoztatási megoldásokat, valamint a pandémiás terv készítéséhez is segítséget adunk.A kurzus keretében 5 témakörre bontva dolgozzuk fel a következő kérdéseket, kb. 580 perc videó anyag 5 részletben.
