Szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás 2022
Szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás 2022
A vállalkozások ingatlan bérebadásának egyes adózási kérdései sok fejtörést okoznak cégvezetőknek, könyvelőknek egyaránt. Díjmentes videótanulmányunk bemutatja a bérbeadás adózási kérdéseit, különös tekintettel az ÁFA szabályokra, az időszakos elszámolású ügyletekre és azok részletszabályaira.
Szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás
2018. évi LII. törvény
2019. évi LXXX. törvény
A szakképzési hozzájárulás T/ 16204
A módosítás elvégzi a Kormány által a veszélyhelyzettel összefüggésben a szakképzési hozzájárulás tekintetében hozott szabályoknak a törvényi szintre való emelését.
A módosítás ennek keretében pontosítja
a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét,
egyértelművé téve, hogy az egyéni vállalkozó tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó fogalmat kell használni, továbbá azt is, hogy
a szakképzési hozzájárulás alanya a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy is, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.
A kötelezetti kör szabályozásával szükségessé vált a mentességre jogosultak körét is módosítani.
Ennek kapcsán határozza meg a módosítás, hogy bár alanya a szakképzési hozzájárulásnak, de nem terheli szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség a köztestületet.
Lényeges új szabálya a módosításnak, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezett a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét csökkentheti azzal az adókedvezménnyel, ami őt a szociális hozzájárulás tekintetében megilleti.
Csak olyan adókedvezmény vehető igénybe, ami a fizetendő adót csökkenti.
Szakképzési hozzájárulásra kötelezett
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 105. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett
a) a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet az egyéni vállalkozó kivételével,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó és
c) a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.
Szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli
1. az államot és a helyi önkormányzatot,
2. a költségvetési szervet,
3. a köztestületet
4. a közhasznú szervezetet,
5. az egyesületet, az alapítványt (ideértve a vagyonkezelő alapítványt, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt és a közalapítványt is),
6. az egyházi jogi személyt, a vallási egyesületet,
7. a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet,
8. a víziközmű-társulatot,
9. a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetet,
10. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatót – feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik – az Eütv. 3. § e) pontjában meghatározott, részben vagy egészben az államháztartás terhére támogatott egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után,
11. az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozót a szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,
12. az egyéni cég, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda vagy a közjegyzői iroda tevékenységében személyesen közreműködő tagot a szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját.
A szakképzési hozzájárulás alapja
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(1) A szakképzési hozzájárulás alapja – a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelemnek az Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege és a Szocho tv. 1. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelem kivételével – a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.”
Kedvezmény
Ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet a szociális hozzájárulási adó tekintetében kedvezmény illeti meg, a bruttó kötelezettség csökkenthető
a) a szociális hozzájárulási adó kedvezmény-alapja után másfél százalékkal, vagy
b) – ha szociális hozzájárulási adó kedvezményt az adómérték ötven százalékával kell megállapítani – a szociális hozzájárulási adó kedvezmény-alapja után hetvenöt-század százalékkal megállapított összeggel.”
2022.07.01-től T/16208.
2022. július 1-jétől 15 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó, továbbá a szociális hozzájárulási adóba való beépítésével egyidejűleg kivezetésre kerül a szakképzési hozzájárulás.
Nem keletkezik adófizetési kötelezettség
Nem keletkezik az 1. § (1)–(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – a kifizetőnek/ „
ea) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. 83. § (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződés, illetve az Szkt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tanulószerződés” alapján létrejött jogviszonyra tekintettel
Nem keletkezik szocho fizetési kötelezettség
Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – /
„j) a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével.” (SZJA, SZOCHO)
A szakirányú oktatás és a duális képzés a szocho kedvezménye
17/A. § (1) Az adófizetési kötelezettséget – a 10–17. § szerinti adókedvezményt követő sorrendben – csökkenti
a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy az Szkt. 109. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott
aa) szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve
ab) szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult – a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege,
A szakirányú oktatás és a duális képzés a szocho kedvezménye
b) – ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett – az Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megkötött és legalább hathónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az a) pont alapján jogszerűen igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeg,
c) hallgatónként az Nftv. szerinti duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összege.
A szakirányú oktatás és a duális képzés a szocho kedvezménye
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy az Szkt. szerinti szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, az adófizetési kötelezettség az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti összeg ötven százalékával csökkenthető.
A szakirányú oktatás és a duális képzés a szocho kedvezménye
Az e § szerinti adókedvezményt az érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel
az Szkt. alapján szakképzési munkaszerződést, illetve
a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést,
gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött.
A 10–17. § figyelembevételével megállapított fizetendő adót meghaladó adókedvezményt, továbbá a szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettségre törvény alapján nem köteles személy az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesíthető.”
Az őstermelők szocho fizetési kötelezettsége
„(1) A 7. § (1)-(2) bekezdés szerinti adófizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján – figyelemmel a 7. § (5)-(6) bekezdés rendelkezésére – negyedévente adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig fizet meg.
A minimálbér alapján adófizetésre kötelezett őstermelő a tárgyévben először arra a negyedévre fizet adóelőleget, amelyben az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétele a 7. § (1)-(2) bekezdése által meghatározott, adófizetési kötelezettséget eredményező értékhatárt eléri.”
Az őstermelők szocho fizetési kötelezettsége – 22. § (3)
Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
Mentesül az őstermelő a bevallási kötelezettség alól, ha a 7. § (1)-(3) bekezdése alapján adó fizetésére nem kötelezett.”
Videóelőadásunk felkészíti Önöket a 2022-től várható adóváltozásokra. Lényeges változások lesznek az SZJA, a szociális hozzájárulási adó, a TAO és az ÁFA terén is. Készüljenek fel velünk időben, ismerjék meg a kedvező változásokat és a szigorításokat is.