A keresetlevél visszautasítása
Pp Novella
Az eddigi 176. § (1) bek, j) és k) pontja, mint visszautasítási ok átkerül a 176. § (2) bek. e) és f) pontjába = a jogi képviselővel eljáró felet is fel kell hívni hiánypótlásra ezekben az esetekben és csak ennek nem vagy hiányos teljesítése esetén lehet a keresetlevelet visszautasítani.
A 176. §.nak új (6) bekezdése van:
„A keresetlevél perfelvételre alkalmassága szempontjából nem vizsgálható a keresetlevél érdemi részében előadott azon kérelem, állítás ill. érvelés, amelynek értékelése az ügy érdemére tartozik, valamint az sem, hogy a felperes által megjelölt bizonyítékok, bizonyítási indítványok alkalmasak-e, illetve elegendőek-e a keresetlevélben foglaltak alátámasztására.”
177. § (1) bekezdés:
A jogerős visszautasítás tényéről úgy kell értesíteni az alperest, hogy megküldi részére a bíróság a jogerős visszautasító végzést és a keresetlevelet is.
Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet visszautasította a Pp. 176.§ (1) bekezdés c.) pontja és a 254.§ (1) bekezdése alapján azzal az indokolással, hogy a felperes keresetében kizárólag olyan pénz fizetésére irányuló lejárt követelést érvényesített, mely csak a közjegyző hatáskörébe tartozó fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
Indokolása szerint belföldi lakhellyel nem rendelkező félként a felperes a fizetési meghagyás kibocsátását nem kérhette, mert annak az fmh törvény 3.§ (4) bekezdése alapján nincs helye, ezért a keresetlevél visszautasításának sem volt a megjelölt okból helye.
Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a Pp. 176.§ (1) bek. j.) pontja alapján tulajdoni hányadok kiadására vonatkozó kereseti kérelme értelmezhetetlen, ezért a Pp. 170.§ (2) bek. a.) pontja szerinti határozott kereseti kérelem követelményét nem elégíti ki.
A felperesi fellebbezés indokolása szerint a kereseti kérelem pontatlanságai vagy ellentmondásai az anyagi pervezetés körében orvosolhatóak lettek volna.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot helybenhagyó végzésének indokolása szerint a felperes tulajdoni hányadok kiadására vonatkozó kereseti kérelme értelmezhetetlen, a használati díj mértéke tekintetében megállapíthatatlan volt.
Pp Novella: vissza kell adni hiánypótlásra jogi képviselőnek is; de anyagi pervezetés körében nem tisztázható ebben a formájában a kereset, végrehajthatatlan, a keresetlevél nem alkalmas a perfelvételre.
A másodfokú bíróság a közös költség megfizetésére indított pert megszüntető végzést helybenhagyta.
A Pp. 257. § (1) bekezdése szerint a felperes keresetét a keresetlevélre, valamint mellékleteire vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő tartalmú iratban köteles előterjeszteni. A 2019. január 28. napján kelt keresetet tartalmazó irat azonban nem tartalmazta a Pp. 170. § (2) bekezdés c) pontja szerint az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket. A jogi képviselővel eljáró felperes egyáltalán nem tett tényelőadást arról, hogy az alperes mikortól tulajdonos a felperesi társasházban, a keresetben megjelölt időszakban mely közgyűlési határozat alapján milyen mértékű közös költséget lett volna köteles fizetni, és ezen kötelezettségének milyen mértékben nem tett eleget.
Pp Novella: vissza kell adni 15 napos hiánypótlásra + 259. § (2) bek. Nincs helye hiánypótlásnak, ha a hiányzó elem a közjegyzői iratból megállapítható.
Kérem a teljes előadást a polgári per új szabályai témakörben (4 kredit)!
Több mint három év telt már el az új Pp hatályba lépése óta. Alakul, formálódik a bírói gyakorlat, a Kúria már joggyakorlat elemzést is készített, amely sok tanulságot tartalmazott. Az eltelt idő alatt felhalmozódott tapasztalatok vezettek oda, hogy megalkotásra került a Pp Novella és hatályba is lépett.Előadásunk ennek a bő három évnek a bírói gyakorlatát sűríti össze, átszőve sok-sok bírósági határozattal és a Novella új szabályaival. Célunk, hogy ezzel is hozzájáruljunk a jogalkalmazók minél precízebb és színvonalasabb munkájához.