A perfelvétel
Pp Novella
202. § (1)-(2) bek.
203. § (4) bekezdés
„Több eltérő fajtájú perfelvételi irat egy beadványban is előterjeszthető e perfelvételi iratokra előírt tartalommal, azzal, hogy az egyes perfelvételi iratok azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni”
Ez nem azt jelenti, hogy elegendő, ha a perfelvételi irat csak az egyik beadvány tartalmi és alaki előírásainak felel meg, hanem valamennyi, egy beadványban előterjesztett perfelvételi irat előírásainak meg kell, hogy feleljen. Az azonos tartalmi elemeket nem kell többször előadni, pl. tényállításokat.
197. § (3) bek.
„A felperes a keresetlevélben, az alperes az ellenkérelemben kezdeményezheti, hogy a bíróság perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le a perfelvételt” – nem köti a bíróságot, de jelzi a felek szándékát.
Kérdés: viszontkereset illetve beszámítás esetén lezárható-e részben a perfelvétel, csak a kereset tekintetében?
Válasz: A Pp. nem teszi lehetővé a perfelvétel részleges – csak a keresetre kiterjedő – lezárását.
A visszautasított viszontkereset-levél hatályait fenn lehet tartani:
A visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 nap alatt!!! szabályszerűen újra elő lehet terjeszteni.
Jogvesztő határidő, igazolásnak helye nincs!!!
Ha jogerő előtt terjeszti elő, a fellebbezési jogról való lemondásnak vagy a már előterjesztett fellebbezés visszavonásának kell tekinteni. A fél ezzel ellentétes nyilatkozata semmis. [178. § (2) bek.].
A korábban tartott perfelvételi tárgyaláson a bíróság összegzését követően a felek még a perfelvétel lezárását megelőzően közösen kérték az eljárás szünetelését egyezség megkötése céljából. A szünetelés alatt egyezség megkötésére nem került sor, így kérték a per folytatását. A bíróság a feleket perfelvételi tárgyalásra idézte. Ennek a perfelvételi tárgyalásnak az elmulasztása miatt a bíróság az eljárást hivatalból megszüntette.
A felperes fellebbezési érvelése szerint, mivel korábban a perfelvételi szakban a felek meghatározták a jogvita kereteit és az ügy megérett az érdemi tárgyalás kitűzésére, ezért a bíróságnak a hivatalbóli megszüntetés helyett a perfelvételt végzéssel kellett volna lezárni és az érdemi tárgyalás kitűzéséről kellett volna rendelkezni. A másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyó indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor az érdemi tárgyalás helyett ismételten perfelvételi tárgyalás kitűzéséről gondoskodott, majd a perfelvételi tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményét is helyesen vonta le.
Kérem a teljes előadást a polgári per új szabályai témakörben (4 kredit)!
Több mint három év telt már el az új Pp hatályba lépése óta. Alakul, formálódik a bírói gyakorlat, a Kúria már joggyakorlat elemzést is készített, amely sok tanulságot tartalmazott. Az eltelt idő alatt felhalmozódott tapasztalatok vezettek oda, hogy megalkotásra került a Pp Novella és hatályba is lépett.Előadásunk ennek a bő három évnek a bírói gyakorlatát sűríti össze, átszőve sok-sok bírósági határozattal és a Novella új szabályaival. Célunk, hogy ezzel is hozzájáruljunk a jogalkalmazók minél precízebb és színvonalasabb munkájához.