Idegen nyelvű bizonylatok, külföldről kapott számlák

Számos félreértés és bizonytalanság övezi az idegen nyelvű bizonylatok elszámolási szabályait, továbbá a külföldről kapott számlák kezelését, a kapcsolódó bizonylati szabályokat, miközben az ilyen bizonylatok köre egyre bővül.
Egy rövid szakmai videóban bemutatjuk, miként kell eljárni az idegen nyelvű bizonylatokkal és azt is, hogy milyen módon kezeljük a külföldről kapott számlákat!


Idegen nyelvű bizonylatok, külföldről kapott számlák
  • Fő szabály: magyar nyelven kell kiállítani ( Számv.tv.167.(3) bekezdése)
  • A számla magyar nyelven, vagy bármely más élő nyelven kibocsátható.
    • Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról (feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges). (NAV álláspont)
    • Idegen nyelven kibocsátott illetve idegen nyelven befogadott bizonylatok esetében belső szabályzatban kell meghatározni mely adatokat kell magyarul feltüntetni, melyek a megbízható és valós adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek. (Számv. tv. 166.§ (4) bek.))

Külföldről kapott számlák és bizonylati elv, fegyelem

  • Abban az esetben, ha a számlát olyan külföldi gazdálkodó állítja ki, amely/aki nem tartozik az idevonatkozó és érvényben lévő magyar jogszabályok hatálya alá, és így a magyar számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó előírásait sem köteles alkalmazni.
  • Nem követelhető meg a számla aláírása, hitelesnek tekinthető , ha egyébként tartalmazza azokat a legfontosabb adatokat, amelyek a vonatkozó gazdasági esemény dokumentálásához, alátámasztásához szükségesek.
  • A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága – ha az más módon nem biztosítható – a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható.
  • A magyar nyelvű adatokat vagy az eredeti bizonylaton kell feltüntetni, vagy ezek az adatok az eredeti bizonylathoz egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva külön erre a célra készített bizonylaton is csatolhatók [a számviteli törvény 167. §-ának (7) bekezdése szerint].

Az elektronikus úton kibocsátott bizonylatoknál az eljárás hasonló, de értelemszerűen figyelembe kell venni a számviteli törvény 167. §-ának (5) bekezdését is.(NAV tájékoztatás)


Megismerem a számviteli változásokat és azok alkalmazását 2020, illetve 2021 évekre.
Szeretném tudni, milyen szabályok vonatkoznak a számviteli bizonylatokra, bizonylati elvre és bizonylati fegyelemre!

2020 évben változott a számviteli törvény, egyes szabályokat már 2020 évre, másokat 2021. 01.01.-től leszünk kötelesek alkalmazni. Előadásunk ismerteti a változásokat, a változások indokait, azok alkalmazását, mely valamennyi számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóra vonatkozik.

Az előadás másik témája mind az állam-háztartási mind a vállalkozási területen dolgozó, számviteli bizonylatokkal foglalkozó szakemberek részére hasznos információkkal szolgál. Gyakorlati tapasztalatokkal, példákkal kiegészítve hangzanak el a legfontosabb számviteli előírások a bizonylatok kiállításától a megőrzéséig. Mi a különbség a számviteli bizonylat és a számla között? Idegen nyelvű bizonylatok, valamint külföldről kapott bizonylatok kezelése! Egyes bizonylatok készítéséhez kapcsolódó gyakorlati tudnivalók!


www.konferenciaszervezo.hu