Számlázunk, de hogyan?
Díjbekérő, előlegszámla, gyűjtőszámla, végszámla?! De hogyan kell HELYESEN alkalmazni?
Minden gazdálkodó, vállalkozó számláz. Így, vagy úgy, de számláz. Azt gondolnánk, nem kérdés, hogy minden számla kiállító tudja mi az a díjbekérő, az előlegszámla, vagy éppen végszámla. Nos, ez sajnos nem így van. Van, aki tudni véli, de nem helyesen alkalmazza. Van, aki nem is tudja, ezért aztán helyesen alkalmazni esélye sincs.
Lássuk a legfontosabb tudnivalókat díjbekérőről, előlegszámláról, gyűjtőszámláról és végszámláról. Kevésbé fájdalmas megérteni, megtanulni és helyesen alkalmazni, mint bírságot fizetni!
Egy számlához hasonló (bármilyen formátumú) dokumentumon megkérjük partnerünket arra, hogy bizonyos összeget utaljon bizonyos határidőre (gyakorlatilag ez egy szerződéses ajánlat).
Amennyiben utalja a díjat, a szerződés létrejön az előre meghatározott feltételekkel. Ha nem utal, akkor nem jön létre szerződés.
A díjbekérőt a könyvelés technikailag nyilvántartja, de semmiféle adózási, áfabeli következménye nincs. Ez bizony nagyon fontos előny, ha helyesen alkalmazzuk!
Lehet ezt hívni:
A lényeg: még nem történt termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás, még csak ajánlati szinten vagyunk.
Miben különbözik a díjbekérő az előleg számlától?
Előleg számlát csak akkor lehet kiállítani, ha a pénzt már megkapta a vállalkozás.
Az előleg számla tehát egy már teljesült pénzügyi esemény bizonylata.
Díjbekérő számlában szereplő összeg kifizetése után kiállítható előleg számla is, amelyet azonban követnie kell majd egy végszámlának is.
A díjbekérő könyvelése
Nem számviteli bizonylat, nem szigorú számadású. A díjbekérő számlát nem kell könyvelni, és nem keletkezik adóvonzata.
Amennyiben a díjbekérő számla címzettje fizet, a kiállító félnek
8 napon belül el kell készítenie a számlát, amelyet már a könyvelés is feldolgoz, és adózási vonzata is van.
Ezen a számlán fel kell tüntetni, hogy díjbekérő számla (proforma számla) alapján már kifizetésre került, és nem igényel további pénzügyi rendezést.
A számla olyan szigorú számadású bizonylat, amelyet áru értékesítésekor vagy szolgáltatás teljesítésekor állítanak ki, és megfelel a számlára vonatkozó törvényi előírásoknak.
Megjelenési formája lehet papír vagy elektronikus alapú.
A mindennapi szóhasználatban gyakran keveredik a számla és a nyugta fogalma.
Míg a számla az ügylet teljesítésére vonatkozik, a nyugta az ellenérték átvételét igazolja.
Először tisztázzuk, hogy mi az előleg?
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) 6:185. §-a alapján az egyik fél által a másik félnek fizetett pénzösszeg akkor minősül előlegnek, ha annak megfizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, továbbá ez a szerződésből egyértelműen kitűnik.
Az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése értelmében nem csak a teljesítést megelőzően esedékes és megfizetett összeg számít előlegnek, hanem minden olyan cserébe adott termék vagy nyújtott szolgáltatás, amely a későbbi ügylet ellenértékébe beleszámít, függetlenül attól, hogy a felek a szerződésben milyen elnevezést (pl. foglaló) alkalmaznak.
Előlegszámla esetén a felek már megállapodtak a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás feltételeiben, beleértve a fizetési feltételeket is.
A fizetési feltételek során a felek abban állapodnak meg, hogy a tényleges teljesítés előtt a megrendelő bizonyos (megállapodás szerinti) összeget fizet az eladó számára. Tehát, itt sem történik még tényleges termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás, csak a vételár érkezik előbb.
Az előleg lényege:
Példa:
Tételezzük fel, hogy egy építési telek értékesítése során 10 000 000 Ft összegű előlegfizetés történik. Ebben az esetben a számlakibocsátónak (előleget kézhez vevőnek) 10 000 000 x 0,2126 = 2 126 000 Ft áfa fizetési kötelezettsége, míg az előlegszámlát befogadónak 2 126 000 Ft áfa levonási joga keletkezik.
Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szervezetek (pl. költségvetési szervek) áfa levonási lehetősége áfabeli statusuktól függ.
Előlegszámla:
Sok esetben felmerül a kérdés, hogy szükséges-e végszámlát kiállítani abban az esetben, ha előlegként a teljes ellenérték megfizetésre kerül.
A 100 százalékos előlegfizetés esetén két esetet szükséges megkülönböztetni.
Példa:
Egy kft. egy szakvélemény rendelt meg egy Rt-től.
A szerződés aláírására 2020. október 19-én került sor. Az ellenérték 1.500.000 Ft + áfa.
A részvénytársaság 2020. december 17-én adja át a szakvéleményt.
A kft a szerződés alapján 2020. november 5-én 700.000 Ft + áfa előleget fizet átutalással. A jóváírás napja 2020. november 7.
A végszámla tartalmazni fogja az összes megállapodás szerinti tényleges tételt, valamint negatív előjellel a kapott előlege(ke)t.
A különbsége jelenti az utolsó fizetendő összeget.
Ebben a pillanatban válik a végteljesítés nettó összege árbevétellé a társas vállalkozásoknál (és számít az adó alapjába), az áfa összege fizetendő áfává.
Ekkor vonjuk le a fizetendő áfából az előlegek során már befizetett áfák összegét, és válik a különbözet az adott időszak még fizetendő áfájává.
Ugyancsak ekkor vezetjük ki az nyilvántartott (már megkapott) előlegekből az elszámolások előlegét, és ekkor számoltak el a felek véglegesen egymással.
A számlákra vonatkozó adóhivatal felé teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség már senki számára nem lehet új információ, aki számlát állít ki.
2021 azonban újabb mérföldkő lesz a számla-adatszolgáltatásban. Az adatszolgáltatás 2021-ben éri el a teljeskörű kötelezettséget, mivel már adatot kell szolgáltatni minden belföldi adóalany által kiállított számláról.
Eddig elég volt a belföldi vállalkozások (adóalanyok) közötti számlázás információit – például a vevő adatait, adószámot és tételeket – elektronikusan feltölteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) erre a célra létrehozott oldalán.
2021. január elsejétől viszont a kiskereskedelmi, azaz a magánszemély részére kiállított számla is jelentésköteles lesz. Sőt a határon átnyúló elszámolásokat – így az Európai Unióba és harmadik országokba irányuló értékesítéseket – is így kell bejelenteni. Ezzel a lépéssel jelentősen kibővül az online számla rendszert használó adózók köre.
Az online adatszolgáltatás elmulasztása esetenként akár 500 ezer forint bírsággal is járhat, ezért érdemes időben automatizálniuk meglévő rendszereiket a vállalkozásoknak, szervezeteknek.
Az Online Számla rendszer ugyanakkor nem csupán a kötelezettség teljesítésének az eszköze, hanem a vállalkozások számára több digitalizációs lehetőséget is tartalmaz. Ilyen például az adóhivatali számlázóprogram, a számlafeldolgozási folyamatban nyújtott támogatás, de az elektronikus számlázás támogatása is.
További segítséget kérek!
Kérem a 155 perces videóképzést az Online számla 2021-es változásairól és lehetőségeiről.
Gyűjtőszámla kibocsátására akkor kerülhet sor, ha az adóalany ugyanannak a szervezetnek, személynek több számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít
Képzeljük el, mennyi számlát kell kiállítani abban az esetben, ha például egy kiskereskedő egy nagykereskedelmi raktárból napi szinten több boltjába szállít.
Vagy képzeljük el, hogy egy filmgyártó vállalat szerződéses kapcsolatban áll egy fodrász szalonnal és heti rendszerességgel küldi a színészeket a fodrászatba. Minden egyes elvégzett munka után számlát kell kiállítania a szalonnak a filmgyártó társaság felé.
De ilyen eset az is, ha egy tanácsadó iroda tanácsadási tevékenységet nyújt egy ügyfélnek, mely jellegét tekintve nem sorolható a folyamatos teljesítés kategóriájába, hanem alkalmanként történik egy-egy önálló tanácsadás egy adott időszakon belül, viszont csak az időszak végén kerül kiállításra a számla.
Az adóalany ugyanannak a szervezetnek, személynek több számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít a teljesítés napján egyidejűleg.
Ez esetben a gyűjtőszámla kibocsátásáról külön megállapodás nélkül is dönthet a számla kibocsátója.
A számlaadási kötelezettség a teljesítés napján, de legkésőbb attól számított ésszerű időn belül teljesítendő. Az adóalany adómegállapítási időszakának utolsó napjától kell számítani. (8 nap)
Az adóalany ugyanannak a szervezetnek, személynek több számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít az adott naptári hónapban illetve a rá vonatkozó adó-megállapítási időszakban.
Ez esetben gyűjtőszámla csak akkor bocsátható ki, ha a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodtak.
A számla kibocsátására rendelkezésre álló ésszerű időt a naptári hónap utolsó napjától illetve a számlakibocsátásra kötelezett adóalanyra vonatkozó adó-megállapítási időszak utolsó napjától kell számítani.
Az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítetten kell feltüntetni.
A naptári hónapban, illetve a számlakibocsátásra kötelezett adó-megállapítási időszakának teljesítéseiről kibocsátott gyűjtőszámla tekintetében nem értelmezhető teljesítési időpont (csak a gyűjtőszámlán szerepeltetett egyes ügyleteknek van teljesítési időpontja). A gyűjtőszámlán az egyes ügyletek teljesítési időpontja mindig szerepeltetendő.
Reméljük, most már tisztában vagy a számlázás alapjaival!
Számlát kibocsátóként és befogadóként egyaránt találkozni fogsz további kérdésekkel. Javasoljuk, hogy minél előbb ismerkedj meg ezekkel a kérdésekkel is.
További segítséget kérek!
Kérem a 300 perces videóképzést a Számlázás és bevallás minden szabályáról.
Sikeres számlázást mindenkinek!