Korrupcióellenes célkitűzések és intézkedések
Korrupcióellenes célkitűzések és intézkedések
A korrupció aláássa az intézmények működésébe vetett közbizalmat.
A korrupció jelensége a köz- és magánszektorban egyaránt jelen van és fokozott a kockázat ott, ahol a köz- és magánszektor közvetlen kapcsolatba kerül egymással (pl.: közbeszerzések, engedélyezési eljárások, működési szabályok meghatározása, ellenőrzések).
A szervezet vezetőjének feladata:
- megfelelő belső kontrollrendszer biztosítása (védelmi vonalak kiépítése = korrupcióval szembeni ellenállóság);
- olyan etikai alapok lefektetése, melyek később hozzájárulnak a kockázatok elkerüléséhez;
- képzések, tájékoztatók;
- compliance funkció (szabályos működés);
- bejelentő rendszer létrehozása (integritást sértő események, közérdekű bejelentés, panasz);
- átláthatóság (pénzügyi- számviteli rendszer, beszámolók, közérdekű adatok közzététele, egyértelmű felelősségi és hatásköri viszonyok, világos szervezeti struktúra);
- összeférhetetlenségi szabályok meghatározása;
- szankciók részletes meghatározása;
Korrupcióellenes célkitűzések
- az integritás erősítése;
- az összeférhetetlenség szabályozása (a pártatlanság és függetlenség szempontjából nagyon fontos még a látszatát is elkerülni, hogy a közszolgálati jogviszonyban álló magánérdekből jár el);
- vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályozása és vizsgálata;
- informatikai, automatizált kontrollok alkalmazása, ahol lehetséges (kiküszöbölik az emberi közreműködést, és így a korrupció lehetőségét is);
- a digitalizáció minél szélesebb körben történő bevezetése (átláthatóbbá teszi a szolgáltatásnyújtást, a digitális térben végzett minden tevékenységnek nyoma van);
- adatokhoz és rendszerekhez való jogosultság alapú hozzáférés;
- elektronikus hitelesítési és időbélyegzési megoldások, elektronikus fizetés, automatizált adatcserék stb.
Korrupció megelőző intézkedések, gyakorlatok bevezetése az Ügyintézés területén:
- az ügyfél-ügyintéző kapcsolat szűkítése (olyan ügyfélszolgálatok létrehozása, amelyek csak az iratok átvételét intézik);
- az itt dolgozók az adott ügytípus tekintetében döntési jogosultsággal nem rendelkeznek, csak átveszik az iratokat, a beadványokat, a hiánypótlásokat;
- azon ügyintézők, akik döntési jogkörrel rendelkeznek, csak a döntési folyamat végén, az adott határozat kiadmányozását követően lesznek ismertek az ügyfél előtt;
- az elektronikus ügyintézési szolgáltatások továbbfejlesztése, színvonaluk emelése (a nyitottság és az átláthatóság visszatartó erőt is képviselnek, így jelentős a korrupció megelőzési hatásuk);
- a hatósági döntéshozatalnál jelentkező gyenge pontok tudatos feltérképezése, kezelése (engedélyek, kérelmek elbírálása, négy szem elvének érvényesítése)
- törekedni, hogy az ügyek elosztása lehetőleg automatikusan történjen (pl.: külön program vagy sorszámkiadó automata segítségével).
Videóelőadásunk arra ad gyakorlati iránymutatást, hogy milyen szabályozó rendszert kell kialakítani és milyen kontrolltevékenységeket célszerű működtetni a korrupciós kockázatok megelőzése, mérséklése érdekében. Konkrét segítséget nyújt, hogy mely szabályzatokban, milyen kiegészítéseket kell megfogalmazni, milyen kockázati tényezőket lehet azonosítani, hogy érdemes meghatározni a kritériumrendszert a kockázatelemzéshez.
