Köztulajdonban álló Gt-kre vonatkozó szabályok
Köztulajdonban álló Gt-kre vonatkozó szabályok
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Taktv.) meghatározza a köztulajdonban álló gazdasági társaság fogalmát: köztulajdonban állónak minősül „az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi tanács, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik”.
Többségi befolyásnak az a kapcsolat tekintendő, amelynek révén a befolyással rendelkező közvetlenül vagy közvetetten a szavazatok több, mint 50%-ával rendelkezik a jogi személyben.
Köztulajdonban álló Gt-kre vonatkozó szabályok
Közzétételi kötelezettség: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott elektronikus közzététel, Info tv. 1. sz. melléklete
- Szervezeti, személyi adatok,
- Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok,
- Gazdálkodásra vonatkozó adatok (beszámoló, szerződések, közbeszerzési adatok)
Belső kontrollrendszer:
A tárgyévet megelőző két üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő a társaság elfogadott (egyszerűsített) éves beszámolója, vagy – amennyiben konszolidált éves beszámolót is készít – a konszolidált éves beszámolója alapján meghaladja az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 600 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel az 1 200 millió forintot,
c) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt, belső kontrollrendszert működtet.
A határétéket el nem érő GT-knél is az FB javaslatára, vagy az önkormányzat javaslatára alkalmaznak belső ellenőrzést.
ÁSZ ellenőrzési hatáskörébe tartoznak.
Az Nvtv. 7. § (2) bek. szerint: az önkormányzat köteles közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet készíteni, vagy gazdasági programot, fejlesztési tervet. Ha ennek megalkotását az önkormányzat elmulasztja, akkor a tulajdonosi joggyakorlása nem szabályszerű, mivel a gazdálkodás során megvalósítani kívánt célok és elérendő eredmények nem tisztázottak. (ÁSZ vizsgálja).
Kötelező javadalmazási szabályzatot alkotni (sok helyen nincs meg, vagy nem megfelelő a szabályozás).
Közfeladatot ellátó Gt-nak el kell készítenie a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot.
Munkajogi kérdések, bérezés
GT-k MT hatálya: minimálbér, garantált bér. De a munkaerőpiaci viszonyok miatt nem biztos, hogy olcsóbb az MT-s munkabér.
Nem biztos, hogy létszám megtakarítással jár az átszervezés.
Költségvetés – Kjt, Kttv, kötött bérezési rendszer, jubileumi jutalom
Cafetéria GT-knél, KJT hatálya alá tartozóknál – ha van rá lehetőség. A munkáltató határozza meg, hogy mit és mennyit ad, vagy ad-e.
KTTV kötelező adni. A Kttv.) 151. § (1) bekezdése alapján a közszolgálati tisztviselő cafetéria-juttatásként – választása szerint – az Szja. tv. 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a Kormány által meghatározott rendben jogosult. A kormánytisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél.
Napidíj GT saját döntés, hogy mennyi, KTTV kötött :a napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a.
Önköltség
Számv. Tv. 14. § (5) bekezdése alapján a számviteli politika keretében el kell készíteni az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot.
Mentesülés: Értékesítés nettó ELÁBÉ-val, közvetített szolgáltatásokkal csökkentett értéke < 1 MD Ft, v. a költségnemek szerinti költségek együttes összege <500 M Ft.
Példa: ÁSZ megállapítás, egy az Szt szerint önköltségszabályzatra nem kötelezett önkormányzati nonprofit Gt esetében.
ÁSZ megállapítás: A Számlarend előírásai szerint a közhasznú tevékenységek és a vállalkozási tevékenységek költségeit szervezeti egységkódok és a gazdasági események rögzítésekor alkalmazott munkaszámok alapján, költséghelyek szerint különítették el. A közvetett költségek felosztását nem szabályozták, az ágazati előírások így nem jelenhettek meg!
A közvetlen költségek alapján végzett, a költséghelyeken kimutatott önköltségszámítás alapján nem mutatható ki a kalkulációs egységek – egyes szolgáltatások– önköltsége!
Szt. kötelezés nélkül is szükséges lehet az önköltségszámítás! E nélkül az önkormányzat nem tudja, hogy nem ad-e túl sok támogatást a közfeladat ellátásához!
Gt-ok működésének veszélyei
Veszteséges gazdálkodás esetén a vagyon értéke csökken, a kötelezettségek visszafizetésének kockázata emelkedik, eladósodás, közfeladatellátás veszélybe kerül.
Veszteséges gazdálkodás esetén tőkepótlás, pótbefizetés- vissza kell fizetnie a cégnek, felhalmozódik, a cég nem tudja visszafizetni, elengedés, TAO alap növelés.
Jegyzett tőke emelés: évről évre JT-t kell emelni, cégbejegyzés, ügyvédi költség
Finanszírozás lehetséges jogcímei:
- Szolgáltatás ellenértéke,
- Jegyzett tőke, tőketartartalék, tulajdonos által adott kölcsön,
- Működési célú pénzeszköz átadás,
- Felhalmozási pénzeszköz átadás,
- Közfeladatellátási szerződés keretében adott támogatás
Megszüntetéskor a meglévő eszközök után áfa fizetési kötelezettség merülhet fel. (Kivétel: áfa tv. 17. §, Áhsz szerinti felügyeleti szerv változás)
GT esetén a tulajdonosi ellenőrzés gyengébb, mint költségvetési szerv esetén. A beavatkozási lehetősége kisebb az önkormányzatnak.
Videóképzésünk gyakorlati segítséget nyújt az önkormányzati feladatellátás szervezeti megoldásaihoz, kezdve a szervezetei kérdésektől (szervezeti formák előnyei – hátrányai, vonatkozó szabályai), a speciális adózási kérdéseken át a tulajdonosi ellenőrzéshez kapcsolódó gyakorlati tanácsokig.
