Tipikus és atipikus foglalkoztatási formák a civil szervezetek életében
Díjmentes videó tanulmányunk segítséget nyújt a civil szervezetek részére a foglalkoztatási formák közötti választáshoz, az egyes jogviszonyokhoz kapcsolódó nyilvántartási, járulék- és bérfizetési kötelezettségek helyes értelmezéséhez és alkalmazásához. A tipikus foglalkoztatási formák mellett szó lesz önkéntesekről közösségi szolgálatról és közfoglalkoztatásról is.
Tipikus és atipikus foglalkoztatási formák a civil szervezetek életében
Foglalkoztatás – Tipikus formák
Munkaviszony
Egyszerűsített foglalkoztatás
Megbízási jogviszony
Adószámos magánszemély
Vállalkozási jellegű jogviszony
Foglalkoztatás – Önkéntesek
Közérdekű Önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján foglalkoztatottak (2005 évi LXXXVIII törvény, továbbiakban: Köt.)
Az önkéntesek a munkát ellenszolgáltatás nélkül végzik.
A Köt határozza meg azokat a területeket és azon szervezetek körét, akik fogadó szervezetek lehetnek.
Fogadó szervezet lehet a magyarországi székhellyel rendelkező civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és működésével összefüggő tevékenysége körében.
Aki fogadó szervezetté kíván válni, annak ezen szándékát be kell jelenteni a családpolitikáért felelős miniszternek, a Köt törvény mellékletét képező adatlap segítségével, melyhez csatolni kell a hatályos létesítő okirat másolatát, a bírósági nyilvántartásba vétel igazolását, 30 napnál nem régebbi szervezet adatait tartalmazó kivonatot, jogszerű működés igazolását.
Önkéntesekkel szerződést kell kötni, mely történhet szóban és írásban, egyes esetekben kötelező írásban megkötni a szerződést. Pl. határozatlan időre szóló szerződés esetén, vagy ha legalább 10 napra kötik, engedélyköteles építési munka keretében foglalkoztatják, külföldön foglalkoztatják, az önkéntes harmadik országból érkező személy, az önkéntes kérésére.
Javasolható azonban minden esetben az írásbeliség a későbbi problémákat elkerülendő!
Az önkéntesekről köteles a fogadó szervezet nyilvántartást vezetni, mely nyilvántartás tartalmazza:
- Az önkéntes azonosító adatait
- Lakóhelyét
- Külföldi esetén az állampolgárságát
- Korlátozottan cselekvőképesség, illetve kiskorú esetén a törvényes képviselő adatait
- A tevékenység tartalmát
- A tevékenység ellátásának helyét
- A tevékenységre fordítandó időt, és pihenőidőt
- Megkezdésének időpontját
- Határozott idő esetén a megszűnés időpontját
- Az önkéntesnek nyújtott juttatásokat
Önkéntesnek adható juttatások:
- munka és védőruha
- Utazás, szállás, étkezés, kiküldetési rendelvénnyel
- Védőoltás, szűrővizsgálat
- Iskolarendszeren kívüli képzés
- Önkéntes tulajdonában álló, feladatellátáshoz szükséges állat ellátási költsége
- Önkéntes külföldön tartózkodása esetére napidíj (havi összege nem haladhatja meg a minimálbér 20%-át)
- Jutalom (éves összege nem haladhatja meg a minimálbér 20%-át)
Az így foglalkoztatott önkéntes kerülhet bele a közhasznúsági melléklet létszámába.
Az önkéntes munka egy órára jutó értékének számításához a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) százhatvanad részét kell figyelembe venni!
Az óradíj meghatározása tehát:
Az óradíj meghatározása tehát:
2019-es minimálbér alapján, mely 149 000 Ft / hó
931,25 Ft/óra
2020-as minimálbér alapján, mely 161 000 Ft / hó
1006,25 Ft/óra
2021 januárra a 2020-as minimálbér alapján a fentiek szerint, 2021 februártól (elvileg 06 30-ig) 167 400 Ft / hó alapján
1046,25 Ft/óra
Könyvelési bizonylat: időszakonként kimutatás alapján
Hol lehet nagyon fontos? Ott, ahol pályázat elszámolásának lehetőségét előírja, ahol fontos a bevételek aránya (vállalkozási tevékenység arányánál), ahol a kh mutatót ez alapján tudjuk most már két helyen is képezni!
Foglalkoztatás – Közösségi szolgálat
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a jogforrása, mely szerint közösségi szolgálat keretei között:
- a) az egészségügyi,
- b) a szociális és jótékonysági,
- c) az oktatási,
- d) a kulturális és közösségi,
- e) a környezet-és természetvédelemi,
- f) a katasztrófavédelmi,
- g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport-és szabadidős
területen folytatható tevékenység
Ők nem közérdekű önkéntesek, célszerű megvizsgálni azt is, hogy a fenti tevékenységi területbe ilyen tekintetben fogadó szervezetként szerepelni tudunk-e.
A középiskolai nappali képzésben résztvevő és az érettségi vizsgát 2016. január1-ét követően megkezdő tanulók esetében az érettségi bizonyítvány kiállításának feltétele az 50 óra közösségi szolgálat igazolása.
A közösségi szolgálat keretében diákokat fogadni kívánó szervezetek részére egyelőre kötelező regisztrációs előírás nincs.
Szem előtt kell tartani, hogy szakmai feladatokat nem végezhetnek a diákok, ilyen tevékenység végzése, végeztetése tilos. Kizárólag olyan segítő tevékenységeket végezhetnek, amelyek szakképzettséget nem igényelnek, és az nem az adott szervezet munkatársainak a munkaköri feladata. Természetesen adománygyűjtési célból ilyen típusú jogviszony nem létesíthető!
Közfoglalkoztatás
Jogszabályi hely: 2011 évi CVI törvény
Közfoglalkoztató lehet:
- Civil szervezet
- Egyházi jogi személy
- Közhasznú jogállású szervezet (tehát közhasznú státuszú Non-profit Gt. Is!!!) stb. ÉS
- aki valamilyen állami vagy önkormányzati feladatot lát el, vagy helyi, illetve azon túlmutató közösségi tevékenységet végez.
Közfoglalkoztatott lehet: aki az Mt. Szerint munkaviszonyt létesíthet, a 16-dik életévét betöltötte, és megfelel a törvényi feltételeknek (álláskereső, rehabilitációs ellátásban részesülő, menekültügyi és idegenrendészeti eljárás alatt lévő meghatározott paraméterekkel)
Tulajdonképpen speciális munkaviszony!
A közfoglalkoztatási jogviszony legfontosabb sajátosságai a következők:
csak határozott időre (legfeljebb 12 hónap) létesíthető,
a jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni (közfoglalkoztatási szerződésben),
próbaidő nem köthető ki, a rendes munkaidő időtartama 4, 6 vagy 8 óra lehet,
közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult a közfoglalkoztatott,
a munkavezető külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult, közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén,
Az állásidőre a közfoglalkoztatott külön jogszabályban meghatározott bérezésre jogosult,
A szabadság mértéke közfoglalkoztatási jogviszonyban naptári évenként 20 munkanap,
a szabadsága tartamára a közfoglalkoztatottat közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér illeti meg.
Bérüket a 170/2011. (VIII.24.) kormányrendelet szabályozza Levont járulékok és a munkáltató által a közfoglalkoztatásban résztvevő járulékoltatásában nincs eltérés a normál járulékmértékektől.
Kérem a teljes képzési anyagot Civil mozaik, avagy a hatékony működés kulcskérdései témakörben!
Videókonferenciánk gyakorlati segítséget nyújt a civil szféra szervezetei részére a működésüket és gazdálkodásukat érintő aktuális és fontos kérdésekben, kitérve a legfrissebb jogszabály változásokra is.
